A hónap designere februárban Juhász Dóra

Szupervagány unisex hátizsákok, mindennapos viseletre szánt váll- és oldaltáskák, esti alkalmakhoz is tökéletes borítéktáskák, férfiaknak szánt darabok, mindent elnyelő utazótáskák, s megannyi apró, ám annál vonzóbb kiegészítő alkotja a Juhaszdora „táska univerzumát”. A tervező sok-sok társától eltérően nem a fast fashion diktálta mintát követi, nem szezononként megújuló kollekciókban gondolkodik. Egy-egy fazon évekig szerepel nála a palettán, amely a vásárlói visszajelzések tükrében folyamatosan alakul, kisebb-nagyobb változtatásokat követően nyeri csak el végleges formáját. Az átgondolt, minden apró részletre kiterjedő funkcionalizmus mellett a márka darabjai igazi szerelem első látásra táskák, de ez nem is meglepő, hiszen Dóra szerint egy jól eltalált modell még a legegyszerűbb szettet is különlegessé teszi. S bár a táskák formája visszafogott, a szín- és anyagválasztás annál merészebb. A személyesen válogatott  különféle bőrök között decens pasztellek, dinamikus élénk árnyalatok, figyelemfelkeltő fémes tónusok és tapintásra késztető faktúrájú alapanyagok egyaránt szerepelnek, amelyek között egészen biztosan megtalálható az „igazi” is.

 

Te is azok közé a tervezők közé tartozol, akik a saját termékeiket viselik.  Milyen táskát hordasz éppen?

Jelenleg egy hátizsákkal járok. Bár évekkel ezelőtt készítettem az első darabot, most érett be igazán, lett tökéletes. Szeretem, mert masszív, strapabíró ugyanakkor könnyű, szuper a mérete és nincs az a szín, amiben ne mutatna jól. Igazi unisex darab, fiúkon és lányokon is menő!

 

Szerinted milyen egy jó táska?

Tulajdonképpen amilyen egyszerű a válasz, olyannyira bonyolult a megtervezése. Az a jó táska, ami kiszolgál egy adott igényt. Ha pici, legyen benne sok rekesz és zseb. Ha nagy, lehessen bele jól pakolni, találjak meg benne mindent könnyedén, és ne legyen túl nehéz. Azt tapasztalom, ha a táska nem praktikus, nem funkcionális, előbb-utóbb lecseréljük. Ha viszont jól működik, jó a mérete, kényelmes viselni, akkor tényleg ronggyá hordjuk, és veszünk egy következő ugyanolyat.

 

A hagyomástól eltérően a tervezés során keveset rajzolsz, inkább a makettezés közben véglegesedik a forma. Hogyan alakult ez így?

Valóban nem csinálok klasszikus értelemben vett terveket. Persze rajzolok, de éppen csak az arányokat, a formát skiccelem fel, és utána rögtön nekiállok a prototípusnak. Nagyon türelmetlen vagyok, szeretem rögtön három dimenzióban látni a tárgyat. Szóval fogom a centit és nekiugrom. A tervezésnek ezt a részét szeretem a legjobban!

 

Meglehetősen bátran választasz színeket. A vásárlóid is hasonlóan merészek?

A márka viszonylag kevés fazonnal, ám annál szélesebb színpalettával dolgozik. Kezdetben visszafogottabb voltam, most már egy-egy modellből mindig van 5-10 szín.  Azt látom, hogy aki úgy jön be a boltba, hogy fekete mindenhez passzoló táskát szeretne, az is szinte kivétel nélkül színeset vesz. Hiába lóg ott a fekete, előbb-utóbb a színekért nyúl mindenki. Persze a fekete tényleg univerzális választás, de nálam ebben is van valami csavar: Hol a felület fakturált, hol egy picit metálos a hatás. A fémes csillogású, vagy ezüst darabokat villámgyorsan elkapkodják, de nagyon megy még a tűzpiros, férfiaknál pedig a konyak szín.

 

Milyen új modelleken dolgozol?

Nemrég készült el egy új hátizsák. Ezt eredetileg egy egyedi darabnak szántam, csupán később gondoltam rá, hogy beemeljem kínálatba és sorozatban is készítsem. Egy textil és bőr kombinációjú modellről van szó, amelyhez olyan textilanyagot kerestem, ami közel olyan ellenálló, mint a bőr, és vízlepergető. Nagyon sok helyen keresgéltem, de most végre megtaláltam a tökéletes variációt, úgyhogy készül majd belőle egy kisebb és nagyobb változat nyersbőrből fekete, szürke és sötétkék textillel. Emellett persze szeretném frissíteni is a felhozatalt. Szeretnék új bringás hátizsákot, más válltáskákat fejleszteni.

 

Ehhez a vonalhoz tartozik a kifejezetten gyerekeknek tervezett hátizsák is?

Igen, bár az egy kifejezetten személyes indíttatású történet, hiszen a kisfiamnak terveztem, nagyon konkrét elképzelésekkel. Éppen akkora a mérete, hogy beleférnek a kicsi kincsek, a kedvenc plüss, az ovis váltócucc, egy kis innivaló és némi rágcsa is, a lényeg azonban, hogy a gyerkőc büszkén maga cipelheti mindezt. Megterveztem a három karaktert - egy majmot, egy cicát és egy macit -, ami a zsákokra került, és úgy tűnik, tényleg volt itt egy olyan piaci rés, amibe nagyon beletaláltam.

 

Sokféle kiegészítőt is tervezel, ezekkel milyen elképzeléseid vannak?

Szeretnék egy stationery vonalat beindítani, ez most nagyon foglalkoztat. Olyan termékekre gondolok, amiket nap mint nap gyakran használunk, ezért tényleg nagyon fontos, hogy kézre álljon, szeressük a kezünkbe venni. Szeretnék tolltartót és egy új kártyatartót is készíteni. Persze lesz pénztárca is, de kifejezetten olyan termékekben gondolkodom, amelyek többet tudnak, mint a piacon kapható más darabok. Fontos, hogy nagyon gyorsan reagáljak az igényekre, sőt arra törekszem, hogy egy picit előremutató legyek, olyasmivel rukkoljak elő, amiben tényleg ott van a „wow” élmény.

 

Ha már az igényekről esett szó, mennyire igazodsz a trendekhez?

Természetesen figyelem a divat alakulását, de nem is annyira a formák, a színek vagy a stílus az, ami foglalkoztat. Sokkal inkább az érdekel, hogy a folyamatosan változó városi életforma, a technikai fejlődés milyen új elvárások elé állítja majd a tervezőket. Néhány évvel ezelőtt még terveztem útlevéltokokat, amelyekben a beszállókártyának is volt hely, de ma már erre egyáltalán nincs igény, hiszen gyakorlatilag mindenki a telefonjában tárolja ezeket az információkat. Lehet, hogy egy rövid idő múlva nem is táskákat hordunk majd, hanem a még nem létező digitális kütyük tárolására szolgáló dobozt. Na, az ilyenek tervezése éppen nekem való feladat!