A kertednek télen sem kell szürkébe öltöznie.
Egy növényekkel befuttatott kerítés, fal vagy pergola egészen más hangulatot teremt, mint a csupasz felületek. A felfelé kapaszkodó hajtások ráadásul ott is helyet adnak a zöldnek, ahol egy terebélyes bokor vagy virágágyás már nem férne el.
Az örökzöld futónövények különlegessége, hogy lombjukkal a téli hónapokban is életet visznek a kertbe. Sűrű levélzetük takarást adhat a kíváncsi tekintetek elől, megszépítheti az egyhangú kerítést, és meghittebbé teheti a terasz környezetét. Egyes fajok virágokkal is díszítenek, mások elsősorban leveleik formájával és színével hódítanak.
A választásnál azonban érdemes figyelembe venned a hely fényviszonyait, a növény fagytűrését és azt is, mekkora felületet szeretnél befuttatni. Megmutatjuk, milyen örökzöld futónövények közül választhatsz, és mire figyelj, hogy a kerted tartós díszei legyenek.
Örökzöld futónövények
Az örökzöld futónövényeket többféleképpen csoportosíthatjuk:
- A legnépszerűbb örökzöld futónövények
- Téltűrő futónövények
- Évelő futónövények
- Gyorsan futó növények
- Örökzöld futónövény kerítésre
- Cserepes futónövények
Az alábbiakban megmutatjuk őket egyben, majd kategorizálva — részletes leírással!
Lássuk őket egyesével — kategorizálva!
A legnépszerűbb örökzöld futónövények
Közönséges borostyán (Hedera helix)
A közönséges borostyán sűrű, örökzöld lombjával egész évben takarást ad, ezért kerítés, támfal vagy nagyobb falfelület befuttatására is használhatod. Kapaszkodógyökereivel önállóan rögzül az érdes felületeken, így megfelelő falon külön futtatórács nélkül is boldogul. Erőteljes növekedésével idővel nagy területet boríthat be, ezért olyan helyet válassz neki, ahol lesz elegendő helye terjeszkedni.
Árnyékban és félárnyékban is jól fejlődik, de megfelelő vízellátás mellett napos helyen is nevelheted. A talajjal szemben alkalmazkodó, a tartósan vízzel telített földet azonban kerülni kell. Ültetés után rendszeresen ellenőrizd a talaj nedvességét, és száraz időben öntözd; a már begyökeresedett növény a szárazabb időszakokat is jobban viseli.
Jó télállóságú növény, gondozásában leginkább a terjedésének kordában tartására kell figyelned. Tavasszal visszavághatod a túlnyúló hajtásokat, és rendszeresen távolítsd el az ablakok, ereszcsatornák vagy tetőrészek felé növő indákat. Falra csak ép, megfelelő állapotú felületen futtasd, mert a meglévő repedésekbe, laza fugákba benövő hajtások problémát okozhatnak.
Csillagjázmin (Trachelospermum jasminoides)
A csillagjázmin fényes, bőrszerű leveleivel egész évben díszít, nyáron pedig apró, fehér, intenzíven illatos virágokat hoz. Érdemes terasz, pihenőhely vagy bejárat közelébe ültetned, ahol az illatát is élvezheted. Napos vagy világos félárnyékos, meleg, széltől védett helyet kedvel, például egy déli vagy nyugati fal előtt. Hajtásai a támaszték köré csavarodnak, ezért rácsra, huzalokra, pergolára vagy kerti kapu fölötti ívre futtasd; a fiatal indákat kezdetben lazán rögzítsd. Kedvező körülmények között több méter magasra nőhet, de a takarást fokozatosan alakítja ki.
Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajba ültesd, és az első évben, valamint a hosszabb nyári szárazságok idején gondoskodj az öntözéséről. Rendszeres, erős metszést nem igényel; a sérült vagy túl sűrűn növő hajtásokat tavasszal ritkíthatod. Az örökzöld lomb ellenére a hideg, kitett fekvés kockázatos számára, erősebb fagyban levelei és hajtásai is károsodhatnak. Emiatt hidegebb hazai kertekben a dézsás nevelés és a világos, fagymentes teleltetés biztonságosabb választás lehet; szabadföldben a védett fekvés és a téli védelem különösen fontos.
Örökzöld iszalag (Clematis armandii)
Az örökzöld iszalag hosszúkás, fényes, bőrszerű levélkéivel és tavasszal nyíló, illatos, fehér virágaival díszít. Kedvező körülmények között erőteljesen fejlődik, és akár 5–6 méteres magasságot is elérhet. Nagyobb pergolára vagy tágas fali futtatórácsra érdemes vezetned, ahol a lombja és a virágzó hajtásai szabadon terülhetnek.
Napos, meleg, hideg széltől védett helyet válassz számára, bár világos félárnyékban is fejlődhet. A hajtásai kapjanak fényt, a gyökérzónája viszont maradjon hűvösebb, amit talajtakarással segíthetsz. Télállósága korlátozottabb sok lombhullató iszalagénál, ezért hazai kertben különösen fontos a védett mikroklíma: fagyzugos, széljárta helyre nem jó választás, és kemény télben lombkárosodásra is számítani kell.
Humuszban gazdag, jó vízáteresztő, mérsékelten nyirkos talajt kedvel. Az ültetés utáni időszakban és tartós nyári szárazságban öntözd alaposan, de ne hagyd, hogy pangó víz vegye körül a gyökereit. Levélnyeleivel kapaszkodik, ezért vékonyabb rácselemeket vagy huzalokat biztosíts neki; a fiatal hajtásokat óvatosan igazítsd a támasztékra.
Ha alakítani vagy ritkítani szeretnéd, közvetlenül a virágzás után metszd. Elsősorban az elszáradt, sérült és egymást keresztező hajtásokat távolítsd el, a túl hosszú részeket pedig szükség szerint rövidítsd. Az előző évben fejlődött hajtásokon virágzik, ezért a tél végi erős visszavágással a következő tavaszi virágok jelentős részét is eltávolíthatod.
Téltűrő futónövények
Kínai lilaakác (Wisteria sinensis)
A kínai lilaakác tavasszal lecsüngő, illatos, liláskék virágfürtjeivel díszít, amelyek rendszerint a lomb kibontakozása előtt jelennek meg. Erőteljes növekedésű, lombhullató futónövény, amely idővel a tízméteres magasságot is meghaladhatja. Masszív pergolára vagy falhoz rögzített, teherbíró támrendszerre futtasd, mert vastagodó, csavarodó hajtásainak és egyre nagyobb lombtömegének tartós támaszra van szüksége.
A bőséges virágzáshoz napos helyet válassz, például déli vagy nyugati fekvésű fal mellett. Enyhe félárnyékban is fejlődhet, de kevesebb virágot hozhat. Jó vízáteresztő, termékeny talajba ültesd, és fiatalon, valamint hosszabb szárazságban öntözd alaposan. Vásárláskor érdemes oltott vagy dugványról szaporított, megnevezett fajtát keresned, mert a magról nevelt példányok virágzására sokkal tovább kellhet várnod.
Jó télállóságú növény, de a késő tavaszi fagyok a fejlődő virágrügyeket károsíthatják. A rendezett növekedést és a virágzást évi két metszéssel segítheted: a már kialakított növény hosszú oldalhajtásait július–augusztusban öt-hat levélre, majd tél végén két-három rügyre rövidítsd. A támaszték befuttatásához szükséges főhajtásokat tartsd meg és irányítsd tovább, az ereszcsatornák vagy tetőrészek felé induló növekedést pedig rendszeresen ellenőrizd.
Trombitafolyondár (Campsis radicans)
A trombitafolyondár nyáron nyíló, narancsvörös, trombita alakú virágaival látványos növény, amelynek érdemes nagyobb helyet biztosítanod. Meleg, napos fekvésben virágzik a legszebben; félárnyékban is növekszik, de a virágzása gyengébb lehet. Erős pergolára, nagyobb támrendszerre vagy megfelelő állapotú, teherbíró falra futtasd, mert idővel jelentős méretet és súlyt érhet el. Kapaszkodógyökereivel önállóan rögzül, de fiatal hajtásait kezdetben segítsd a megfelelő irányba. Jó télállóságú, lombhullató növény, így télen nem ad összefüggő lombtakarást.
A talajjal szemben alkalmazkodó, de jó vízelvezetésű földben fejlődik a legjobban. Ültetés után rendszeresen öntözd száraz időben; a begyökeresedett példány már jobban tűri a vízhiányt, bár tartós aszályban annak is jót tesz az öntözés. Gondozásában a terjedésének szabályozása a legfontosabb: gyökérsarjakat hozhat a tövétől távolabb is, ezért ezeket rendszeresen távolítsd el. A kialakított vázágak oldalhajtásait tél végén vagy kora tavasszal visszavághatod, mert virágait az adott évben fejlődő hajtásokon hozza.
Kúszó hortenzia (Hydrangea anomala subsp. petiolaris)
A kúszó hortenzia nyár elején fehér, csipkeszerű virágzataival díszít, és idővel nagy falfelületeket is beboríthat. Az első években lassabban indulhat fejlődésnek, ezért türelmet igényel: a fiatal növény virágzására akár három–öt évet is várnod kellhet. Begyökeresedés után azonban növekedése jelentősen felgyorsulhat.
Északi vagy keleti falak, árnyékosabb kerítések mellé is jó választás, mert félárnyékban és árnyékban is fejlődik. Napos helyre akkor ültesd, ha a talaja nyáron sem szárad ki tartósan. Kapaszkodógyökereivel rögzül az érdes felületeken, de fiatalon rács vagy huzalok és laza kötözés segíthetik; a kifejlett növény súlya miatt stabil felületet biztosíts számára.
Humuszban gazdag, jó vízáteresztő, egyenletesen nyirkos talajt kedvel, az erősen meszes és a pangó vizes földet kevésbé viseli. Fal mellett különösen figyelj az öntözésre, mert oda gyakran kevesebb eső jut. Ültetéskor hagyj körülbelül 45 centimétert a faltól, tavasszal pedig teríts komposztot vagy más szerves talajtakarót a gyökérzónára, a szár tövét szabadon hagyva.
Jó télállóságú, ősszel azonban lehullajtja a leveleit. Alakító metszését közvetlenül a nyári virágzás után végezd, elsősorban a túl hosszú vagy rossz irányba növő hajtásokat rövidítve. Az előző évi hajtásokon virágzik, ezért az erős visszavágás a következő évek virágzását is visszavetheti.
Évelő futónövények
Futórózsa ‘New Dawn’ (Rosa ‘New Dawn’)
A ‘New Dawn’ futórózsa halvány rózsaszín, illatos virágaival díszít: kora nyáron virágzik a leggazdagabban, később pedig őszig újabb virágokat hozhat. Több méter magasra növő, lombhullató rózsa, amelyet rózsakapura, pergolára vagy fal elé szerelt futtatórácsra is vezethetsz. Hajtásait kötözéssel kell a támasztékhoz rögzítened, ezért már ültetéskor gondoskodj megfelelő támrendszerről.
Napos helyen fejlődik és virágzik a legszebben, de világos félárnyékot is elvisel. Tápanyagban gazdag, jó vízáteresztő talajba ültesd, amely nyáron sem szárad ki tartósan. Fiatalon és hosszabb szárazságban alaposan öntözd, a vizet közvetlenül a talajra juttatva. Tavasszal komposztos talajtakarással, szükség esetén pedig rózsákhoz való tápanyag-utánpótlással segítheted; az ismételt virágzást az elnyílt virágok eltávolítása is támogatja.
Metszését tél végén vagy kora tavasszal végezheted: távolítsd el az elhalt, beteg és egymást keresztező vesszőket, majd rövidítsd az elvirágzott oldalhajtásokat. A hosszú főhajtásokat lehetőleg ferdén vagy közel vízszintesen vezesd, mert így több virágzó oldalhajtás fejlődhet rajtuk. Jó télállóságú fajta, egészséges fejlődését pedig a szellős elrendezés és a lehullott, beteg levelek összegyűjtése is segíti.
Olasz iszalag (Clematis viticella)
Az olasz iszalag nyáron nyíló, lilás virágaival díszítő, jó télállóságú, lombhullató futónövény. Kedvező körülmények között nagyjából 3–4,5 méterre nőhet, ezért pergolára, kerítésre szerelt hálóra vagy könnyebb futtatórácsra is vezetheted. Levélnyeleivel kapaszkodik, így vékonyabb rácselemeket vagy huzalokat biztosíts számára. Napos vagy világos félárnyékos helyet válassz, miközben a gyökérzónáját talajtakarással óvod a túlmelegedéstől és a kiszáradástól.
Jó vízáteresztő, humuszos, mérsékelten nyirkos talajban érzi jól magát; ültetés után és tartós nyári szárazságban öntözd alaposan. Gondozásának fontos része az évenkénti metszés: tél végén vagy kora tavasszal körülbelül 30 centiméterre vágd vissza a hajtásait, egészséges rügyek fölött. Az adott évben fejlődő hajtásokon virágzik, ezért ez a visszavágás segíti a megújulását. Az iszalaghervadással szembeni jó ellenálló képessége szintén előny, bár a megfelelő vízellátásról ennél a fajnál sem szabad megfeledkezned.
Búbos lonc (Lonicera periclymenum)
A búbos lonc egyik legvonzóbb tulajdonsága az illata, amely estefelé különösen jól érezhető. Fehéres vagy krémszínű virágai nyílás közben sárgás árnyalatot vesznek fel, egyes változatok bimbói pedig rózsaszínesek. Érdemes kerti pihenőhely vagy terasz közelébe ültetned, ahol a virágzást és az illatot egyaránt élvezheted.
Nagyjából 3–6 méteres magasságot is elérhet, ezért kerítésre, pergolára vagy fal elé helyezett rácsra futtasd. Hajtásai a támaszték köré csavarodnak, a fiatal indákat pedig kezdetben lazán rögzítheted. Világos félárnyékban, szűrt fényben különösen jól érzi magát; napos helyen is nevelheted, ha a töve nem szárad ki. Mély árnyékban kevesebb virágra számíthatsz.
Jó vízáteresztő, humuszos talajba ültesd, és az első tavaszon, illetve nyáron rendszeresen ellenőrizd a föld nedvességét. A begyökeresedett növény már jobban viseli a szárazabb időszakokat, de hosszan tartó hőségben annak is szüksége lehet öntözésre. Tavasszal komposztos talajtakarással segítheted a nedvesség megtartását, különösen fal vagy kerítés mellett, ahová kevesebb csapadék jut.
Jó télállóságú, lombhullató növény, így télen nem biztosít teljes lombtakarást. Alakító metszését a fő virágzási időszak után végezd: rövidítsd a túl hosszú hajtásokat, és ritkítsd a zsúfolt részeket. Az előző évi hajtások megőrzése fontos a virágzáshoz, ezért a rendszeres, erős tavaszi visszavágást kerüld.
Gyorsan futó növények
Ötlevelű vadszőlő (Parthenocissus quinquefolia)
Az ötlevelű vadszőlő gyors növekedésével nagyobb falfelületeket, pergolákat és kerítéseket is beboríthat. Levelei rendszerint öt levélkéből állnak, ősszel pedig vöröses-bíboros színekre váltanak. Kacsainak végén tapadókorongokat fejleszt, amelyekkel megfelelő felületen önállóan rögzül. Kifejlett állapotban tízméteresnél hosszabb hajtásokat is nevelhet, ezért tágas helyet és tartós támasztékot biztosíts számára.
Napos, félárnyékos és árnyékos helyen is fejlődik, de az őszi lombszíneződése általában napos fekvésben a leglátványosabb. A talajjal szemben alkalmazkodó, jó vízelvezetésű, mérsékelten nyirkos földben könnyen megtelepszik. Ültetés után száraz időben öntözd rendszeresen; a már begyökeresedett növény a szárazabb időszakokat is jobban viseli. Jó télállóságú, lombhullató faj, így télen a fás hajtásai maradnak a támasztékon.
Gondozásában leginkább a terjedésének szabályozására kell figyelned. Rendszeresen vágd vissza az ablakok, ereszcsatornák és tetőrészek felé induló hajtásokat, és ne hagyd, hogy kisebb növényeket teljesen befedjen. Festett faburkolatra vagy később könnyen szabaddá teendő felületre inkább különálló támrendszerrel vezesd, mert a tapadókorongok eltávolítása nehéz, és nyomot hagyhatnak.
Közönséges komló (Humulus lupulus)
A közönséges komló gyors növekedésű, évelő kúszónövény, amely begyökeresedve egyetlen szezon alatt többméteres hajtásokat nevelhet. Nyári takaráshoz pergolára, magasabb rácsra vagy erős, kifeszített zsinórokra is futtathatod. Szára a támaszték köré csavarodik, ezért a fiatal hajtásokat kezdetben igazítsd a megfelelő irányba. Napos vagy félárnyékos helyet válassz számára. Jellegzetes, zöld, tobozszerű virágzatai a nőivarú töveken fejlődnek, ezért ilyen példányt keress, ha ezek látványát is szeretnéd élvezni.
Jó vízáteresztő, mérsékelten nyirkos talajban fejlődik szépen; fiatalon és hosszabb szárazságban gondoskodj az öntözéséről. Föld feletti hajtásai a tenyészidőszak végén elhalnak, tavasszal pedig a töve újra kihajt, így téli takarásra nem alkalmas. Az elszáradt szárakat vágd vissza a talaj közelében, és távolítsd el a támrendszerről, hogy legyen helyük az új hajtásoknak. A nyári növekedését rendszeresen ellenőrizd, mert a szomszédos növényekre és támasztékokra is könnyen átterjedhet.
Bíboros hajnalka (Ipomoea purpurea)
A bíboros hajnalka gyorsan fejlődő, egynyári futónövény, amely egyetlen nyár alatt nagyjából 2–3 méteres magasságot is elérhet. Szív alakú levelei között lilás, világos torkú, tölcséres virágok jelennek meg. Virágai rendszerint reggel nyílnak, és a nap előrehaladtával bezáródnak, miközben a növény folyamatosan újabb bimbókat nevel.
Napos, meleg helyre ültesd, ahol bőséges fényt kap a virágzáshoz. Kerítésre, könnyebb futtatórácsra, bambuszgúlára vagy kifeszített zsinórokra is vezetheted. Szára a támaszték köré csavarodik, ezért már fiatalon biztosíts számára kapaszkodási lehetőséget, és a kezdeti hajtásokat óvatosan igazítsd rá.
Átlagos tápanyagtartalmú, jó vízelvezetésű földben is szépen fejlődhet. Öntözd úgy, hogy a talaja ne száradjon ki tartósan, de ne is maradjon vízzel telített. A túlzott nitrogéntrágyázást kerüld, mert a dús lombnövekedés a virágzás rovására mehet. Cserepes nevelésnél különösen figyelj a vízelvezető nyílásokra és a föld nedvességére.
Magról könnyen nevelhető, szabadföldi vetésével azonban várd meg a tavaszi fagyveszély elmúltát. A kemény maghéj miatt a vetés előtti, legfeljebb körülbelül 12 órás áztatás segítheti a csírázást. Előnevelt palántát is kiültethetsz, de előtte fokozatosan szoktasd a kinti körülményekhez; egynyári növényként a következő szezonra új növényeket kell nevelned.
Örökzöld futónövény kerítésre
Kaukázusi borostyán (Hedera colchica)
A kaukázusi borostyán nagy, fényes, bőrszerű leveleivel sűrű zöld takarást adhat a kerítésnek. Erőteljes növekedésű, örökzöld kúszónövény, ezért nagyobb felületek befuttatásához is alkalmas. Olyan helyre ültesd, ahol hosszabb távon is elegendő teret kap, mert hajtásai több méterre elnyúlhatnak.
Félárnyékos vagy árnyékos kerítés mellett is jól fejlődik, de megfelelő vízellátással napos helyen is nevelheted. A humuszban gazdag, jó vízelvezetésű talaj kedvez neki; a tartósan pangó vizet kerüld. Ültetés után rendszeresen öntözd, amíg megerősödik a gyökérzete, később már jobban viseli a szárazabb időszakokat.
Kapaszkodógyökereivel képes megfogódzni a megfelelő felületen, de a kaukázusi borostyán viszonylag kevés ilyen gyökeret fejleszt, ezért a nehézzé váló lombját a szél könnyebben leválaszthatja. Stabil kerítésre futtasd, és szükség szerint rögzítsd a hosszabb hajtásokat. Tavasszal vágd vissza a túlnyúló részeket, hogy a növény kezelhető méretű maradjon, és ne nehezedjen túl nagy tömeg a kerítés tetejére.
Henry-lonc (Lonicera henryi)
A Henry-lonc hosszúkás, sötétzöld leveleivel és nyár elején megjelenő, apró, bíboros-vöröses virágaival díszíti a kerítést. Hajtásai a támaszték köré csavarodnak, ezért drótkerítésre, növényrácsra vagy kifeszített huzalokra futtathatod; tömör kerítés elé külön kapaszkodórendszert szerelj. Enyhébb teleken megtartja a lombját, hidegebb körülmények között azonban leveleinek egy részét elveszítheti, így a téli takarás sűrűsége változó lehet.
Világos, félárnyékos helyet válassz neki, ahol a földje nem szárad ki rendszeresen. Napos fekvésben is nevelhető, de a forró, száraz kerítéstöveknél több öntözést igényel; mély árnyékban kevesebb virágra számíthatsz. Jó vízelvezetésű, egyenletesen nyirkos talajban fejlődik szépen, és tavasszal komposztos mulccsal is segítheted a nedvesség megtartását. A fiatal hajtásokat igazítsd a támasztékra, az elhalt részeket és a túlterjeszkedő indákat pedig metszéssel távolítsd el.
Kúszó kecskerágó ‘Emerald Gaiety’ (Euonymus fortunei ‘Emerald Gaiety’)
Az ‘Emerald Gaiety’ apró, zöld közepű, fehér szegélyű leveleivel világosabbá teszi a kerítés környezetét. Örökzöld lombja ősszel és télen rózsaszínes árnyalatot is felvehet. Elsősorban a levelei miatt érdemes ültetni, mert apró, zöldesfehér virágai kevésbé fe
Cserepes futónövények
Tölcsérjázmin (Mandevilla sanderi)
A tölcsérjázmin fényes, zöld leveleivel és tölcsér alakú virágaival egész nyáron látványos dísze lehet az erkélynek vagy a terasznak. Cserepébe állított növényrácsra, bambuszkarókra vagy kisebb futtatóoszlopra vezetheted a hajtásait. Futtatáshoz hosszabb indákat nevelő változatot válassz, mert a kínálatban tömöttebb, bokros növekedésű fajták is szerepelnek.
Világos, meleg helyen fejlődik szépen, de a legforróbb délutáni órákban némi árnyék is jót tehet neki. Laza, jó vízelvezetésű virágföldbe ültesd, és olyan edényt használj, amelynek az alján elfolyhat a felesleges víz. Nyáron rendszeresen öntözd: a földje maradjon enyhén nyirkos, de a cserép ne álljon vízben.
Fagyérzékeny, ezért ősszel teleltetőhelyre kell vinned. Világos, mérsékelten fűtött helyiségben tarthatod, télen pedig ritkábban öntözd, hogy a földje két locsolás között kissé megszikkadjon. Tavasszal visszavághatod a megnyúlt hajtásokat, majd a fagyveszély elmúltával fokozatosan szoktasd vissza a szabadtéri körülményekhez.
Kék golgotavirág (Passiflora caerulea)
A kék golgotavirág különleges, fehér szirmú, kékes-lilás szálkoszorúval díszített virágai nyártól kora őszig jelenhetnek meg. Erőteljesen növekszik, ezért cserepes tartás mellett is hagyj helyet a hajtásainak. Kacsaival növényrácsba, vékony huzalokba vagy más keskeny támaszokba kapaszkodik, így a terasz mellé állított futtatón is nevelheted. Napos, szélvédett helyen számíthatsz gazdag virágzásra, bár világos félárnyékban is megél.
Tápanyagban gazdag, jó vízelvezetésű földbe ültesd, és nyáron öntözd meg, amikor a talaj felszíne száradni kezd; az erős kiszáradás bimbóhullást okozhat. A növekedési időszakban rendszeres, a készítmény előírásához igazított tápoldatozással segítheted. Bár a faj némi fagyot elvisel, cserepes példánynál világos, hűvös, fagymentes teleltetést javaslok, különösen a hidegebb hazai kertekben. Télen kevesebb vizet adj neki, kora tavasszal pedig ritkítsd az elhalt és túl sűrű hajtásokat, az egészséges vázágakat megtartva.
Murvafürt (Bougainvillea glabra)
A murvafürt élénk rózsaszín, bíbor vagy lilás színeivel mediterrán hangulatot ad a terasznak. A látványos színes részek valójában papírszerű fellevelek, amelyek az apró, világos virágokat veszik körül. Cserepes tartásra is alkalmas, így nyáron a szabadban gyönyörködhetsz benne, ősszel pedig védett helyre költöztetheted.
Sok közvetlen napfényt és meleget igényel, ezért napos teraszra vagy déli, délnyugati fekvésű erkélyre helyezd. Fásodó, tövises hajtásait stabil rácshoz vagy futtatókerethez rögzítsd, a fiatal ágakat pedig még hajlékony állapotban igazítsd a kívánt irányba. Az edénnyel együtt mozgatható támaszték a teleltetést is megkönnyíti.
Jó vízáteresztő földet és vízelvezető nyílásokkal ellátott cserepet válassz számára. Alaposan öntözd meg, majd a következő locsolás előtt hagyd kissé megszikkadni a földjét; a tartósan vizes közeg nem kedvez neki. A virágzási időszakban káliumban gazdag tápoldattal támogathatod, mindig a csomagoláson megadott adagolást követve.
A magyarországi telet fagymentes helyen töltse, lehetőleg világos, körülbelül 10–15 °C-os helyiségben. Ilyenkor csökkentsd az öntözést, és szüneteltesd a tápoldatozást; hűvösebb körülmények között leveleket is hullathat. A fő alakító metszést tél végén vagy kora tavasszal végezd, mert az új hajtásokon virágzik.
