5+1 érdekesség, amit nem biztos hogy tudtál a Várkert Bazárról

1. Rejtett rituális mikve, azaz zsidó fürdő:

A mikve kizárólag eső, vagy forrásvíz által feltöltött medence, ami egy zsidó rituális fürdőhely, megtisztulási tér. A budavári mikvében ezt az előírást a talajvíz biztosította. A nők alkalmi fürdőhelye, de a férfiaknak is van külön mikvéje. A zsidó hithű nőknek először az esküvőjük előtt, azt követően pedig minden hónapban a menstruációt követő hetedik napon kell használják a mikvét. Meg kell merítkezniük a mikve vizében, de úgy, hogy előtte már tetőtől talpig megtisztálkodtak. Minden mikvében van egy ellenőr, aki azt felügyeli, hogy a rituális fürdés során valóban ellepi-e a merülő nőt a mikvében található víz. Ha nem, akkor az alámerülés érvénytelen. Ha nincs szabályszerű alámerülés, nincs menstruáció utáni megtisztulás, és ezért nincs házasélet sem a következő menstruáció utáni időszakig. 

A Budai Várnegyed pincerendszerének feltárása során találták meg a 13. századtól számon tartott rituális zsidó női fürdőt, azaz mikvét. A körülbelül 2x2 méteres medence jelenleg is látogatható. 

Fotó: https://www.errearra.org/ Budavári mikve

  1. 2. Sisi díszlépcsőháza

Ferenc József és Erzsébet királyné a kiegyezést követően egyre gyakrabban járt Magyarországon, így az igényeiknek megfelelően épült a Várkert Bazár. Az Erzsébet királyné kedvenc színével, ibolyakék mintákkal díszített lépcsőház kifejezetten Sisi kérésére épült, hogy a királyi palotából a kikötőbe lesétálva az utolsó szakaszt fedett útvonalon át tehesse meg. Innen indult Bécsbe, és érkezett meg Magyarországra a gőzhajója. Sisi a neoreneszánsz kertben is nagyon szeretett sétálgatni, de egész hazánkat nagyon szerette, több mint hét évet töltött Magyarországon.

Fotó: Várkert Bazár / Erzsébet-lépcső ma. 

  1. 3. Bazárok helyett műtermek 

Ybl Miklós terveiben bazársorok is szerepeltek, amelyekkel nyüzsgő életet szeretett volna varázsolni a Várkert Bazárba. Ez a terv, azonban rövid időn belül kudarcba fulladt, hiszen a pestieknek kiesett a forgalomból a Várnegyed, ezért az üzletek hamar tönkrementek. 1883-1888-ig az északi szárnyban a Budai Nőipari Tanműhely működött, de pár évig a Történeti Arcképcsarnok, és 1890-től 1918-ig női festőiskola is helyet kapott itt. Az egykori üzletek helyén pedig szobrász műtermek nyíltak. Állítólag a művészek magától a császártól, I. Ferenc Józseftől kapták a műtermek haszonélvezeti jogát egy aranykoronáért cserébe, jelképesen annak fejében, hogy az ott készült művek díszítik majd az országot. Az első műterembérlő Stróbl Alajos szobrász volt. Ezekben a műtermekben születettek olyan Budapestet meghatározó alkotások, mint a Múzeum-kert Arany János szobra, a városligetben található Ligeti Miklós Anonymus szobra, Istók János Bem szobra, vagy Füredi Richárd Könyves Kálmán szobra a Hősök terén.

Fotó: Fortepan / Palotai Gyula szobrász műtermében a Vadászati Világkiállításra készített alkotásával.

Stróbl Alajost követően százhúsz éven át szobrászok generációi dolgoztak itt. Volt, aki csak néhány esztendeig, saját műterme felépüléséig, mint  Fadrusz János, aki itt formázta meg a kolozsvári Mátyás király szobrot, Ligeti Miklós vagy Pásztor János. De többen évtizedeken át itt alkottak, mint például Damkó József, Berán Lajos, Füredi Richárd, Istók János. Az itt alkotó művészek számára nem ritkán lakóhelyül is szolgált a műterem. 

Fotó: Fortepan / Bojár Sándor / Palota Gyula műterme a XX. század közepén. 

  1. 4. Az egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhely Budapesten

A Várkert Bazárban működött a Budai Ifjúsági Park, ismertebb nevén az „Ifipark”, mely számos koncertnek adott otthont 1961 és 1984 között. Nyitásakor ez volt az egyetlen szabadtéri ifjúsági szórakozóhely Budapesten. Ugyanis az akkori vezetés úgy döntött, hogy a II. világháborúban szétlőtt, romos várkertet a fiatalságnak adja. Az Ifiparkban olyan előadók fordultak meg, mint az Omega, amire 7000 jegyet adtak el, vagy a P. Mobil - Piramis közös koncertje, amire 10000 ember tombolt. De innen indult a Beatrice, a Hobo Blues Band és az Edda is.

Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Azonban a túlhasználat nem tett túl jót a már amúgy is romos várkertnek. Az 1980. május 27-i Edda-koncert alatt például a park bejáratához vezető lépcső falai leomlottak, ezzel öt fiatalt megsebesítve. A P. Mobil Elektromos temetés című koncertje volt az utolsó, amit a Parkban tartottak, és a helyet végül 1984-ben bezárták.

Fotó: Fortepan / Urbán Tamás Parkbúcsúztató koncert

  1. 5. Kioszkból kaszinó

A Várkert Kioszk szintén Ybl Miklós tervei alapján készült. A szabadon álló épület és díszes tornya a királyi palotát vízzel ellátó szivattyúgépházát rejtette magában. A vizet a Dunából nyerték, majd tisztítás után két gőzgéppel hajtott szivattyú segítségével nyomták fel a Várba, a 19. század végéig végéig naponta mintegy 1 300 000 liter vizet. 

Fotó: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára / Várkert Kioszk 1883 körül 

A gépház azonban idővel elvesztette szerepét. 1905-ben kávéházként építették újjá, majd 1913-ban zenepavilonná alakították át. 40 évig elegáns café-restaurantként üzemelt. A Várkert Kioszk a két háború között és még egy ideig a második világháború után a budaiak kedvelt szórakozóhelye volt. A 90-es években renoválták az épületet, ezután 15 évig a Várkert Kaszinó működött benne, ahol főúri környezetben várták a szerencsejátékokat kedvelő vendégeket. 

  1. 6. WAMP a Neoreneszánsz kertben

Az épületegyüttes egyik fő látványossága a 8000 négyzetméteres Neoreneszánsz kert, ahova az Ybl Miklós térről több úton is fel lehet jutni. A lenyűgöző királyi kert az épületekkel együtt született, így annak stílusjegyeihez kötődve szabályosság és szimmetria jellemezte. Romantikus báját József nádornak is köszönhette, aki 300 féle rózsát telepített a kertbe. De nem csak rózsák voltak a kertben, 2440 növényfaja, a melegházakban nevelt orchideák által hamar híre ment a kertnek. A két világháború közötti időszakban a Várkertészet jelentős szakmai hírnévre is szert tett. Ma is felfedezhetjük a nádori idők emlékét, hiszen a kertben számos rózsatövet láthatunk. 

Fotó: Magyar Szalon, 1893. július / Neoreneszánsz kert a Triton-kúttal az 1800-as évek utolsó évtizedéből 

2022-ben a Neoreneszánsz kert júliusban, augusztusban is helyszíne volt, és szeptember 11-én vasárnap is helyet ad a WAMP design vásárnak. A Vasárnapi Művész Piac több, mint egy évtizede egy olyan közösségi hely is, ahol találkozhat egymással alkotó, vásárló, fiatal, családos, kreatív szakember és érdeklődő laikus.

Fotó: WAMP

Forrás:

https://varkertbazar.hu

https://pestbuda.hu

http://ybl.bparchiv.hu

https://funzine.hu/

 

Partnereink