fotó: Vincent Kneefel
Mi is az a körforgásos gazdaság? Egy tudományos publikáció 114 különböző definícióját gyűjtötte össze , így én nem fogom megkísérelni, hogy ezek között egyet ide emeljek. Inkább megpróbálom körülírni, mit jelent.
A mai gazdasági modellünk, főleg a fejlett nyugati gazdaságokban lineáris: nyersanyagokat termelünk ki, termékeket gyártunk belőlük, használjuk, majd eldobjuk őket. A hulladékot jobb esetben egy helyre gyűjtjük, betemetjük és szánkódombot készítünk belőle, rosszabb esetben itt-ott találkozunk vele újból a természetben, például a Tisza árterében vagy az óceánok közepén lebegő hulladékszigeteken.
Hogy ez miért alakult így, azt hosszan lehetne elemezni. Biztosan szerepet játszott benne az elképesztő nyersanyagbőség, mely túl olcsóvá és értéktelenné teszi a tárgyakat, nyersanyagokat. A cégek és gyártók kapitalizmusban megkerülhetetlen profitmaximalizáló viselkedése, melynek következtében szándékosan olyan termékeket terveznek és dobnak piacra, amik nem fejleszthetők, és lehetőleg a kötelező garanciaidő végével javíthatatlanul elromolnak. Szerepet játszott benne a technológia esztelen fejlődése is, amelytől egy öt éve vásárolt kütyü ma már alig használható, a nem lebomló műanyag termékek megjelenése, a városiasodás és még rengeteg más dolog.
Merthogy nem mindig volt ez így. A körforgásos gazdaság tulajdonképpen a kerék újrafeltalálása. Ha megnézünk egy száz évvel ezelőtti paraszti gazdaságot, az nagy valószínűséggel közel 100%-ban körforgásos volt. Ma a nagyon jól teljesítő holland gazdaság csak 24,5%-ban körforgásos, a norvég csak 2,4%-ban, azaz a Norvégia által felhasznált 235 millió tonna nyersanyag nagy része első feladata bevégeztével hulladékként végzi . Hosszú elemzéseket és kutatásokat készítenek ma ipari szereplők arról, hogy hogyan lehet átállni például az építőiparnak a körforgásos modellre, a rengeteg építőanyagot, vasbetont újrahasznosítani. Az emlegetett paraszti gazdaságban erre ott van a faház, a vályogház. De vehetjük példának a mai Kubát is, ahol a kereskedelmi embargók miatt rengeteg nyersanyag és termék hiánycikk, így mindent megtesznek azért, hogy a meglévő használati tárgyaikat minél tovább használják.
Ezek felé próbál visszanyúlni a körforgásos gazdasági modell. Alaptétele, hogy a mai jólét színvonala és a gazdaság teljesíténye fenntartható úgy, hogy 1 Föld nagyság alá csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat, azaz csak annyi nyersanyagot termelünk és annyi károsanyagot bocsátunk ki, amennyit a Föld egy év alatt meg tud újítani és el tud nyelni. Ehhez csupán annyit kell tenni, hogy a „kitermelem-legyártom-használom-eldobom” modellről áttérünk a sok „R”-es modellre:
1. Reduce – Csökkentsünk a fogyasztásunkat, kevés, jó minőségű dolgot gyártsunk és vásároljunk.
2. Reuse – Amit megvásároltunk, arra vigyázzunk, és használjuk minél többször, minél tovább.
3. Recycle – Ha már nem tudjuk használni, javítsuk meg, hasznosítsuk újra, cseréljük el.
4. Recover – Ami már sehogy sem használható, azt komposztáljuk, vagy adjuk oda olyan szervezetnek, amelyik újra tudja hasznosítani alapanyagként, de ne a hulladéklerakókban végezze.
Az elmélet szerint egész gazdaságok szintjén a mai kitermelő iparágban végzett munkahelyek helyettesíthetőek lennének körforgásos munkákkal, így a szénbányász például azzal foglalkozna, hogy összegyűjtse az égethető biomasszát, és abból nyerjünk hőt, a gyári munkásból pedig műszerész lenne, aki kütyük gyártása helyett kütyük javításával foglalkozik.
Egyén szintjén pedig természetesen a viselkedésünkkel és a fogyasztói döntéseinkkel tudunk a körforgásosság felé evickélni. Például az által, hogy olyan design tárgyakat használunk, amik valami eldobott, megunt tárgyat gondolnak újra, és adnak neki új funkciót. Azok a kreatív kiállítók, akik a Design Hétre ilyen termékekkel érkeznek, tulajdonképpen már a körforgásos gazdasági modellben találtak megélhetést maguknak. Támogassátok őket!
Ha pedig te is úgy érzed, hogy nem térhetünk vissza a régi szokásokhoz, amelyek veszélybe sodorták a jövőnket, akkor légy a változás generációjának tagja, és fogadd el az új normát, a WWF Magyarország 7 pontos nyilatkozatát!
Írd alá itt: wwf.hu/cselekedj/zoldhelyreallitas
Szerző: Farkas Viktor Mátyás, a WWF éghajlatvédelmi szakértője
