A hónap designere 2017. novemberben a The Naan Design

A hónap designere novemberben a The Naan Design

 

Éppen két éve, hogy Litvin Natasa és Tóth Ágnes saját divatmárkát alapított. Mindketten egészen más területről érkeztek, s talán éppen a gyakorlatiasságuknak és  intellektuális megközelítésüknek köszönhetően hamar kitűntek az akkor frissen indult alkotók közül.

 

Kollekcióik  egymásra épülnek, de önálló egészként is felfoghatók. Egymással jól variálható darabokból állnak, s a márka rövid múltja ellenére azonnal felismerhető, markáns jegyeket hordoznak. Bár elkel némi bátorság az ékszereik, táskáik vagy éppen ruháik viseléséhez, úgy gondolják, hogy tárgyaik korra és alkatra való tekintet nélkül minden olyan nőt megszólítanak, aki számára az öltözködés egyfajta lelki táplálék,  az önkifejezés egyik lehetséges, sőt igencsak hatékony eszköze.

Natasa a stratégiai alkotásért és a tervezésért felel, míg Ágnes a nagyobb léptékű elgondolásokat bontja le konkrét napi feladatokra, és ő felel a brand építésével szorosan összefüggő marketing és sales vonalért is. Kettejük számára a márka fejlesztése egy kreatív lehetőségekkel teli izgalmas terep, amelybe hatalmas szenvedéllyel vetik bele magukat, legyen szó a legújabb kollekció tervezéséről, az anyagbeszerzésről vagy éppen a vevőkkel való szoros kapcsolattartásról, sőt nem létezik lehetetlen sem, hisz nincs az a nehézség, vagy probléma, amelyet ne kihívásként élnének meg.

Az eddigi legnagyobb szakmai elismerésnek azt tartják, hogy szeptemberben meghívást kaptak a London Fashion Week-re, ahol a 2018 tavaszi/nyári szezonra tervezett kollekciójuk, az Éclat komoly sikert aratott.

 

Bár nagyon fiatal a márka, de mi már a saját lakásshowroomotokban beszélgetünk. Meglepően rövid idő alatt lettetek népszerűek. Mit gondoltok, mi ennek az oka?

Márciusban nyitottuk meg ezt a showroomot, és jónéhány sikeres nyílt nap van már mögöttünk. A márka híre eddig szájról-szájra terjedt, aminek kifejezetten örülünk, hiszen aki vásárolt már nálunk, az szereti a holmijainkat, s olyan érzelmi pluszt is kap velük, ami aztán a viseléskor is látszik. Márpedig, ha elismerést kap a vásárló és vele egy-egy modellünk, annál nagyobb sikerre nem is vágyhatunk. A saját showroom megvalósítása is annak a tapasztalatnak az eredménye, hogy mennyire fontos személyesen képviselni a márkát, foglalkozni a vevőinkkel.  Mivel ez egy más szituáció, a vendégeinken nincs is az a nyomás, mint egy üzletben. Ezzel a fajta működéssel együtt jár egyfajta pszichológiai érzékenység és rugalmasság is, s mi ezt nagyon szeretjük.

 

Natasa, mikor és hogyan kerültél az tervezés közelébe? Részt vettél valamilyen képzésben, vagy autodidakta módon közelítesz a munkához?

Tulajdonképpen egyik napról a másikra született meg ez a döntés. Egyszer csak elérkezett a pillanat, amikor azt éreztem, hogy nem nyújt már örömet a korábbi munkám, mással szeretnék foglalkozni.. A tanulás elengedhetetlen, de nappali képzésbe már nem volt módom belevágni. Teljesen véletlenül futottam bele a MOME Snitt Fashion Backstage kurzusába néhány éve. Ez egy egy éves képzés volt Sárváry Katalin öltözéktervező textilművész vezetésével, ahol a divattervezés különféle területeit térképeztük fel alapszinten, s a MOME négy műhelyében dolgozhattunk, tervezhettünk. Ebből rengeteget profitáltam. Tökéletes egy év volt ez arra, hogy kitaláljam a bőr és a textil  az a terület, amely igazán közel áll hozzám. Ezután minden mást autodidakta módon fejlesztettem és fejlesztek tovább a mai napig is.

 

Az ékszerekkel kezdtetek, amelyekhez idővel táskák is kapcsolódtak, és egy ideje már ruhákat és készítetek. Miért éreztétek fontosnak, hogy több területen is jelen legyetek?

Nagyon tudatos döntés volt, hogy kiegészítőkkel léptünk piacra, hiszen ennek a területnek más a trendstruktúrája, mást is vár el a piac. Egyszóval picit könnyebb elindulni, bevezetni egy brandet. Amikor elkészültek az első bőrkiegészítők, és egy külföldi bemutatóra készültünk, akkor szembesültünk azzal, hogy a hazai tervezők kollekciói között nem találunk olyat, ami stílusban tökéletesen passzolna hozzájuk. Ezért erre az alkalomra tulajdonképpen megoldásképp terveztünk 12 öltözetet, a modellek ezeket viselték a show alatt. A bemutató előtt gyakorlatilag éjjel-nappal dolgoztunk, hiszen a nulláról kellett indulnunk.  Mindent magunk csináltunk a tervezéstől kezdve, a modellezésen át, a varrásig. Ezek a ruhák hatalmas sikert arattak, pillanatok alatt eladtuk az összeset. Kiderült, hogy komoly igény van ilyen jellegű darabokra, szóval lehetetlen volt nem folytatni.

 

Amennyire progresszívak, markánsak az ékszerek és a táskák, annyira visszafogottak a ruhák. Hogyan definiálnátok a stílust, amit képviseltek?

Kifejezetten klasszikus, ugyanakkor elegáns és időtlen vonalat viszünk, minőségi alapanyagokból elkészítve. A táskáink és a kiegészítőink merészek, de úgy állítjuk össze a kollekciót, hogy visszafogottabb és statement darabok egyaránt helyet kapnak. Az aktuális szezonban a fekete és a vörös lakk, az éjkék és az ezüst dominál némi arannyal kiegészítve. Válltáskák, doboztáskák, kisebb hátizsák, clutch-ok és hozzájuk passzoló övek és ékszerek teszik teljessé az összképet. A ruháinkkal arra törekszünk, hogy azokat más-más alkalmakkor is felvehessük, és jónéhány szezonnal később is a ruhatárunk biztos építőkövei legyenek. Azért is különleges, amit tervezünk, mert a szabásvonalakat úgy alakítottam ki, hogy azok alapján pillanatok alatt bővíthető vagy éppen szűkíthető egy-egy modell, ha a vevő alkata nem igazodik a sztenderd méretezéshez. Erre pedig hatalmas az igény.

 

A tanulás elválaszthatatlan egy márka fejlődésétől. Nálatok mintha ez hatványozottan igaz lenne. Miért tartjátok ezt ennyire fontosnak?

Ez abszolút így van. A nagyvállalati struktúrában eltöltött évek alatt felhalmozódott tudás hatalmas előnyt jelent mindkettőnknek, ugyanakkor sok olyan terület van, amelyeken érdemes fejlődnünk. A táskákat például a kezdetektől fogva én varrom, ahogyan a ruhákat is. Én most éppen ötvösnek tanulok, mert szeretném, ha az ékszereink még magasabb szintet képviselnének, még professzionálisabban kivitelezett darabokkal állhatnánk elő. Ági pedig fotográfusnak tanul.

 

Hogyan épül fel egy-egy kollekció?

Én egyszerre vagyok kreatív, de ugyanakkor funkcionális tervezőnek tartom magam. Egyszerre gondolkodom a vásárló és a kereskedő fejével. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy olyasmit nem tervezek, amit nem lehet megvalósítani, illetve később nem lehet eladni. Egy-egy kollekció tulajdonképpen egy-egy nőtípusnak szól, akinek a jellegzetes karakterjegyeit mutatom meg a tárgyakon. Rendszerint olyan nőben gondolkodom, aki önazonos, van tartása és stílusa, és meg is tudja azt mutatni. Ez a tervezés folyamán egy komplex gondolatfolyamot jelent: megálmodok valamit, amit aztán 5-6 modellben bontunk ki aprólékosan. A kollekcióink egyes darabjai önállóan is viselhetők, de a kampányfotókon, ahol egyszerre több terméket is viselnek a fotókon, hatásosabban tudjuk közvetíteni az üzenetet.

 

Natasa, fontos számodra, hogy intellektuálisan közelíts a tervezéshez. Mennyire igénylik ezt a vevőid?

Azt tapasztalom, hogy a kollekciókhoz kapcsolódó fogalmakkal nagyon könnyen azonosulnak, sőt várják is, hogy mivel állunk elő legközelebb, s ahhoz hogyan tudnak majd kapcsolódni. Ez tulajdonképpen egy önfejlesztő folyamat. Azzal, hogy érzelmi fogódzót, támpontot adunk az elnevezésekkel, egyfajta személyiségfejlesztő, önbizalomépítő coaching zajlik a háttérben. Nekünk pedig az a legfontosabb, hogy kötődjenek hozzánk, és szeressék azt, amit csinálunk.

Styling: Natasa Litvin
Fotó: Nerpel Nikolett
Makeup: Gercosz Henriett
Modellek: Cui Sissy, Hellner Johanna