Berecz Vanda a MOME bőrtárgytervező szakán diplomázott 2011-ben, jelenleg divattervezést hallgat. Saját műhelyét alig két éve alapította, pályája indulásához a kezdő lökést a még ugyanebben az évben meghirdetett Gombold újra! Pályázat adta, ahol két pályamunkával is szerepelt.
A MOTIVA táska kollekció első darabjai egy egyetemi tervezési feladat részeként születtek. A kiindulópontot a virágok jelentették, s az első, háromdimenziós modellek origami-technikával készültek. Az így kidolgozott formák egy olyan záródási mód kialakítását tették lehetővé, amely nem csupán különleges, de utal a virágszirmok kibomlására és visszazáródására is. A táskák kasírozott nappabőrből készülnek, jelenleg ötféle változatban kaphatók, fantázianevük is egy-egy virágfajra (Cerasa, Cydonia, Diona, Tulipa és Calla) utal.
Jelenleg min dolgozol?
Most is több dolog fut párhuzamosan: idén is indultam a Gombold újra! pályázaton, ahol sikeresen bejutottam a második fordulóba, emellett kísérletezem az új táska kollekcióm technológiai megoldásaival, és folyamatosan gyártom a kereskedelmi forgalomban kapható kollekcióm darabjait.
Kik a példaképeid?
A kortársaim, egyetemi csoporttársaim, akikkel egyszerre kezdtük, és fej-fej mellett haladva építgetjük a saját kis márkáinkat. Kovács Ági elsősorban a szorgalmával és iszonyatos munkabírásával tűnt ki közülünk, Káldy Juli előtt pedig szerintem nagyon komoly karrier áll. Hagyományos értelemben vett példaképem nincs, nagyon jó volt az osztályközösség, kialakult egyfajta pozitív versenyszellem és végig nagyon húztuk egymást fölfelé. Ennek eredményeképpen szinte kivétel nélkül mindenki a szakmájánál tudott maradni, és ez nagyon nagy szó. Nagyon büszke vagyok magunkra.
Milyen sikereket értél el eddig? Mire vagy a legbüszkébb?
Legnagyobb szakmai sikeremnek eddig a tavalyi Magyar Formatervezési Díjon való szereplésemet tartom, ahol Motiva kollekcióm egyik darabja bekerült a kiállított pályamunkák közé.
Mi inspirál?
Leginkább az, amikor boldog vagyok, ilyenkor szinte bármilyen apró dolog a közvetlen környezetemben nagy hatással tud lenni rám. Ha konkrétabb inspirációs forrást keresünk, akkor valahol az origami és az építészet táján lehetne keresgélni. Nálunk a családban, rajtam kívül szinte mindenki mérnök, úgyhogy valószínűleg genetikailag kódolt bennem a rajongás a konstruktív gondolkodás, a precizitás és a geometrikus formák iránt.
Hogyan jellemeznéd magad tervezőként?
50% líraiság, 50% matematika. Úgy érzem, hogy az a fajta precizitás, ami miatt az iskolai éveim alatt mindig ugrattak, most kifejezetten az előnyömre válik. Mindig egy előre alaposan átgondolt koncepció alapján tervezek, és ehhez a koncepcióhoz végig tartom magam, még akkor is, ha ezzel csak a saját dolgomat nehezítem. Én ebben látom a kihívást, és csak így tartom értelmesnek az általam tervezett tárgyakat.
Kiknek készülnek a tárgyaid?
Azoknak, akik szeretik az igazán különleges, igényes kivitelezésű, szép tárgyakat, még akkor is, ha azok nem feltétlenül praktikusak.
Ha kifognád az aranyhalat, milyen munkát kérnél tőle?
Kis változtatásokkal pont ugyanazt, mint amit most csinálok: végre a saját műhelyemben dolgozhatok, ahol nagyon jó a társaság, és saját magam osztom be az időmet. A tárgyaim kivitelezéséhez elkelne némi plusz munkaerő, de ennek is eljön majd az ideje.
Hogyan látod magad és a márkád 5 év múlva?
Szeretném, ha ez a műhely egy igazi kis manufaktúrává nőné ki magát, ahol a hangsúly a mesterségbeli tudáson és a minőségi designtárgyak előállításán lenne. Egy nyitott műhely az álmom, mind szellemi, mind manufakturális értelemben. Az én szakmám sajnos annyira kihalófélben van, hogy mire „felnövök”, már szinte látványosságszámba fog menni, ha valaki ezt valóban profin csinálja. Azt is fontosnak tartom, hogy ezt a tudást tovább örökítsem.
Nagy hangsúlyt szeretnék fektetni arra a fajta kísérletező szellemű tervezői hozzáállás megtartására is, amelytől ez a műhely valóban különleges tudna maradni, Emellett, amire a legjobban vágyom, hogy kivívjam a szakma elismerését.
Hol találkozhatunk a munkáiddal?
Rendszeres résztvevője vagyok a WAMP design vásárnak, de személyesen találkozhatnak velem az érdeklődők a Heinrich Alkotói Szinten, ahol dolgozom.
